Méltó helyen, szülőfalujában ünnepelték Márton Áron püspök születésének 120. évfordulóját. Ez alkalomból Csíkszentdomokoson Márton Áron-konferenciát tartottak a hét végén.

Az Erdély egykori püspökének életét bemutató, a helyi múzeum vezetőségének szervezésében zajló konferencián Márton Áron életének egyes epizódjaival és az általa képviselt eszmékkel kapcsolatos előadásokat hallhattunk. Az eseménysorozat vasárnap, a Jakubinyi György gyulafehérvári érsek által celebrált szentmisével ért véget.

A szombati előadássorozatot az érsek nyitotta meg, aki beszédében Márton Áron életének kezdetéről, megkeresztelésének körülményeiről közölt érdekes információkat. Születése után három nappal keresztelték meg, az anyakönyvben nemcsak a szülők, hanem a bába neve is szerepelt. Az érsek elmondta, hogy a katolikus egyházi hagyományban a keresztelés dátumának van nagyobb jelentősége: ha ezen a napon az erre alkalmas ima segítségével a hívek megújítják keresztségi fogadalmukat, teljes búcsút nyernek.

Életének minden szakasza példaértékű

Karda Róbert, Csíkszentdomokos polgármestere Márton Áron egyik 1940-ben mondott beszédét idézte fel, amelyben a világban lejátszódó zűrzavarra reflektált, és amellyel szemben az Istenbe vetett hit szerepének fontosságát hangsúlyozta. A polgármester a konferencia célját megfogalmazva emlékeztetett, hogy a kutatókon, tudósokon és lelki atyákon keresztül ismerhetjük meg és kerülhetünk közelebb Áron püspökhöz.

Gaal Gergely, a Márton Áron Emlékév programbizottságának elnöke köszöntőbeszédében Márton Áront püspökké szentelésekor elmondott beszédének egy részét idézte: „Szülőfalum és egyházmegyém népével együtt szabadjon azt a fogadalmat tennem, hogy fajtám szívósságát, kiállását a magam erényének tekintem, sorsát vállalom. Isten hivatást adott nekem, ennek szentelem életemet, és jó népemért becsülettel dolgozom”. Gaal Gergely szerint Márton Áron egész élete igazolja, hogy saját életünket érdemes és szükséges Krisztusra bízni, ugyanakkor azt is igazolja, hogy Isten a nehéz időkben sem hagyja magára a benne bízok közösségét.

Lukács Bence Ákos, Magyarország csíkszeredai külképviseletének konzulja emlékeztetett, Márton Áron esetében megvalósult az, ami kevés embernek adatik meg: benne megvalósult a szó, a gondolat és a tett azonossága. Feltétel nélkül és alázatosan szolgálta a rábízott nyájat úgy, hogy közben a nehezebb utat választotta – mondta. Hozzátette: Márton Áronban nem volt a félelem, éppen ezért félt tőle az elnyomó rendszer tőle.

Külföldön is meg kell ismertetni Márton Áron életútját

A konferencia első előadását Kovács Gergely, Márton Áron szentté avatási ügyének posztulátora Kultusz/ tisztelet/ reklám ‒ ahogyan a posztuláció látja Márton Áron püspök emlékének ápolását címmel tartotta. Ebben ismertette azt a három feltételt, amelynek teljesülnie kell ahhoz, hogy valakit szentté avassanak: jelentős számú hívő körében kell tiszteletnek örvendenie, bizonyítékkal kell szolgálni az illető úgynevezett életszemcséinek igaz híréről (életének tisztaságáról, hősies szinten gyakorolt erényeiről), valamint hozzá kapcsolódó csodáról. Utóbbi nem kizárólagos feltétel, elég az ima erejének hitelt érdemlő bizonyítása.

A posztulátor elmondása szerint ezek a követelmények mind teljesültek Áron püspök esetében. A szentté avatáshoz vezető út egyik fontos állomása azonban a nagykörű tisztelet, amely sajnos magyar nyelvterülten kívül nem igazán él. Ennek megváltoztatása érdekében tettek az utóbbi időszakban fontos lépéseket: Olaszország minden könyvesboltjában kapható az olasz nyelvű, életútját bemutató könyv. A krakkói Világifjúsági Találkozón pedig az angol nyelvű kiadványt népszerűsítették a róla szóló kiállításon.

Nem vonakodott a szenvedéssel járó munkától

A konferencia záró mozzanata a vasárnapi szentmise volt, amelyen Jakubinyi György érsek a legendás püspök vezeték- és keresztnevéhez kapcsolódóan Tours-i Szent Márton, valamint az Ószövetségből ismert Áron főpap életútján keresztül ragadta meg Márton Áron tetteinek jelentőségét. Non recuso laborem, vagyis Nem vonakodom a munkától – ez volt Márton Áron püspöki jelmondata, amelyet Tours-i Szent Mártonnak tulajdonítanak.

„A latin labor szónak nemcsak munka a jelentése, hanem szenvedés is. Márton Áron annak tudatában választotta ezt a jelmondatot, hogy nyájának védelmezése munkával, de sok szenvedéssel is jár majd. Két totalitárius rendszerben is dolgozott, szenvedett, és kiállt nemcsak az erdélyi magyar katolikus közösségért, hanem a zsidókért és a román nemzetiségű görög katolikusokért is” – fogalmazott prédikációjában a gyulafehérvári érsek.

A szentmise végén Potápi Árpád, a magyarországi nemzetpolitikáért felelős államtitkár szintén a szenvedéssel, de kitartással vállalt munka jelentőségére emlékeztetett. Párhuzamot vont Szent II. János Pál pápa 1979-es Lengyelországban tett látogatása, valamint Márton Áron 1955-ben, börtönből való szabadulása utáni erdélyi körútja között. Mindketten bizonyították, hogy nem erőszakkal és fegyverrel, hanem szavakkal és szeretettel győzték le a rezsimet.